Ugrás a fő tartalomra

Alpok és Adria | 2. rész: Salzburg – Bad Hofgastein

1. nap: Salzburg – Bad Hofgastein (2022.07.20)

… Mikor a buszon megébredtem, már pirkadt és balról már látszódtak a hegyek. Elég hamar kiment az álmosság a szememből és egyből az izgalmas várakozás érzése vette át a szerepet.

Salzburg déli részére érkezett a busz. Mivel korábban már voltunk Salzburgban, ezért nem volt annyira fontos számomra, hogy a pontos kiindulópontjára elmenjek a túrának, így egyből délnek vettem az irányt.

Mivel közel volt, így egy kis kitérőt tettem a Hellbrunn Kastélyhoz, hogy legalább kívülről megnézzem. Nagyon szép gondozott park és játszótér is tartozik hozzá. Ha legközelebb erre járunk családdal, akkor mindenképpen jó lenne majd megnézni.

Ezt követően a Salzach folyó partján rácsatlakoztam a CAAR (Ciclovia Alpe Adria Radweg) útvonalra és innen csak ezt követtem.

Hallein-ig a Salzach partján vezetett a kerékpárút többnyire apró kavicsos murvás úton. Hallein után az útvonal kis forgalmú (leginkább mezőgazdasági) aszfalt utakon vezetett. Itt már elkezdtek a szintek gyűlni a kisebb dombokra felmászással. Nagyon élveztem a környező hegyek látványát. A reggeli fényekben pláne jól mutattak. Gondoltam, hogy ha már most ez fogadott, akkor mi lesz itt még…?

Ezt követően csak gyűltek a kilométerek, kicsit a szintek is, illetve a hegyek látványát folyamatosan tároló agyi élményközpontom :)

Az első kicsit erősebb rész Golling an der Salzah-nál jött, ahol fel kellett mászni egy kisebb hágóra (Pass Lueg), ahonnan az út egy szűk szurdokban (Salzachklamm) haladt. Itt megszűnt a kerékpárút és a közúton kellett haladni. Az út mellett voltak a vonat sínek is. A Salzach pedig lent a szurdok alján robajlott. Néha le lehetett látni a folyóig, de sokszor csak a robajlása hallatszott. Két oldalról pedig hatalmas sziklafalak vettek körül.

Ahogy haladtam előre, mindig igyekeztem visszafelé is nézni, hogy más irányból is lássam a hegyeket. És tényleg szinte százméterenként új arcát mutatta a hegy.


A szurdokból kiérve hamarosan láthatóvá vált Hohenwerfen vára is. A látogatását most kihagytam, de már kívülről is nagyon impozáns látvány nyújtott. A kilátás belőle pedig biztosan szuper lehet.


A vizem már fogytán volt, ezért aktívan kerestem, hogy hol találok egy kutat vagy csapot, de nem igazán jártam sikerrel. Mivel ma még amúgy sem ittam kávét, ezért Bischofshofen főutcáján kerestem egy kávézót és a kávé mellé kértem a kulacsaim megtöltését is, melyet nagyon kedvesen meg is tettek.

Tervezgettem a nap hátralévő részét, hogy meddig is tudok eljutni ezen a napon. Nem valami sok kemping volt előttem. A fáradtságot már éreztem, pláne az éjszakai buszozást, de kora délután még nem akartam kempingben lecsüccsenni. Végül arra jutottam, hogy igyekszem minél közelebb jutni Böckstein-ig, ezért a napi cél a Bertahof Camping volt.

Schwarzach im Pongau-nál az útvonal felvitt a hegyoldalba egy nem kicsit meredek emelkedővel, ami kora délután "kellemes" melegben eléggé megviselt, ezért gondoltam csapok egy sziesztát egy árnyékos padon. Jól esett pár falatot enni, illetve lefeküdni. Közben jöttek más bringások is. Látszott, hogy őket is megviselte az emelkedő kevesebb csomaggal is :) Néhányukkal pár szót váltottunk is. Persze a végcél a többségnél szintén Grado volt. Volt egy osztrák fiú páros, akikkel utána minden nap összefutottam. Országúti bringákkal voltak minimális csomaggal, foglalt szállással és az asszony várja őket kocsival Grado-ban. Így azért könnyebb egy picit :)

Az útvonal tovább vezetett a hegyoldalban, majd délnek fordult és át kellett menni egy hosszú alagúton (Klammtunnel), amiben szerencsére önálló kerékpárút vezetett. 

Innen már kicsit "egyhangú" lett a táj. Kissé kiszélesedett a völgy, de szerencsére a hegyek nem engedték kinyílni a horizontot :)

Hamarosan meg is érkeztem a kempingbe, de még előtte egy tó tűnt fel, amiben fürdenek. Nagyon kellett már egy fürdés, de gondoltam, hogy akkor már inkább megyek a kempingbe.

A kempingben nagyon kedvesen megmutatták, hogy hol lehet sátrazni, illetve a vizes blokkban mi hol van. A sátor hely nagyon jó füves volt, a vizes blokk modern és tiszta. Én ilyen jó kempingben még nem voltam. Mindennel együtt 21 euro volt egy éjszakára, ami mindent egybevetve abszolút megérte.

Több hasonló bringatúrás is ott éjszakázott. Velük is többször összetalálkoztam az elkövetkező napokban. A sátramat pont a nagy fedett terasz mellé állítottam fel, ahová a bringámat is be tudtam állítani, így nem lett nyirkos reggelre. A fedett teraszon pad és asztal is volt, így a vacsora és a reggeli is könnyen elfogyasztható volt.

Bár a szomszéd telken legelésző kecske nyakába a kolomp annyira nem hiányzott, mert minden egyes fejlehajtásánál kolompolt a drága, de végül éjszakára ő is felhagyott a legeléssel... :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Alpok és Adria | Összefoglaló

A "száraz" beszámoló után jöjjenek a túra adatok és a konklúzió...

Alpok és Adria | 4. rész: Villach - Tarvisio - millenniumi vasútvonal - Gemona

3. nap: Villach - Tarvisio - millenniumi vasútvonal - Gemona (2022.07.22) Éjszaka alig esett eső, amit nagyon furcsállottam az előző esti égi kép alapján. De hát mindenkinek kijár egy kis szerencse. A mosdóhoz menet egy fickó elkezdte mutogatni a telefonján, hogy onnan 20 km-re mekkora égszakadás volt, hogy hömpölygött a sáros víz. Tényleg szerencsém volt, hogy az esti felleg úgy gondolta, hogy a hegy túl oldalán engedi ki magából a nedvességet. Érdekes volt, hogy a sátrasok közül szinte én bújtam ki elsőként a sátorból, de majdnem én indultam el utolsóként (már akik úgy látszottak, hogy tovább állnak). Pedig csak kényelmesen, nem rohanva elkészítettem a kávémat, megreggeliztem, tisztálkodtam, összepakoltam. Azért nem hiába, a vándor létben még nincs akkora rutinom, de azért így is 8 óra előtt sikerült elindulnom. Ezt a szakaszt vártam a legjobban a túrán, a millenniumi vasútvonalat. Csak jókat hallottam róla korábban mind bringázás, mind látvány szempontjából. Villach-on sikerült elég...

Alpok és Adria | 6. rész: Grado - Udine - hazaút

5-6. nap: Grado - Udine - hazaút (2022.07.24-25) Sem az éjszakai lefekvéskor, sem a reggeli felkeléskor nem volt szél, csak az éjszaka közepén, de akkor nagyon. Többször felébredtem rá, de összességében azért ki tudtam pihenni az előző nap fáradalmait.