Alpok és Adria | 3. rész: Bad Hofgastein - Böckstein - vonat - Mallnitz - Villach

2. nap: Bad Hofgastein - Böckstein - vonat - Mallnitz - Villach (2022.07.21)

Egész kipihenten sikerült ébredjek. A környező hegyek látványára kelni fantasztikus volt. A környéken lakók már biztos únhatják... :)

Kényelmesen megreggeliztem, elkészítettem a kávémat, majd sorjában összepakoltam, hogy indulhasson a napi túra.

A kempingből átérve a kerékpárútra idilli környezetben sebes patak és legelésző tehenek mellett, illetve a környező hegyek között haladhattam.

Nem tartott ez sokáig, mivel Badbruck-nél rögtön lehetett kaptatni fel a hegyoldalba Bad Gastein felé nem kis meredekség mellett. Többször kellett rövid szakaszokon tolnom a bringát, de próbálkoztam a szlalomozással és a nyeregből kiállással is. De a tájnak köszönhetően fotózásnak és videózásnak álcázott pihenőket is beiktattam :)

Bad Gastein-be beérve aztán kénytelen voltam nagyon sűrűn megállni, mert egyszerűen fantasztikus volt a kilátás szinte minden szögből. Gyönyörű vízesése itt zubog alá. A környező patinás hotelek látványa pedig csak növeli a tájkép összhatását.

A vízesés fölötti hidat elérve már egész könnyen kitekerhető lett az út, így a reggeli sokk után már kellemesebb volt a haladás. Böckstein-ig már nem volt sok hátra. Nem igazán igazodtam a menetrendhez, mert óránként indult a vonat, így kényelmesre fogtam a tempót. Persze pont akkor értem oda, mikor befejezték a beszállást és indultak, így pont várhattam egy órát. Addig tízóraiztam egyet, gyönyörködtem a sziklafalakban, a hegyek látványában.

Időközben rengeteg bringás gyűlt össze, zömében e-bike-osak a pénztár körül. (Ekkor még nem is gondoltam rá, hogy igyekezni kell majd a beszállással...) Amint visszaért a vonat (mivel ez csak egy ingajárat Böckstein és Mallnitz között), jött a pénztáros és lehetett jegyet venni. Nem tolakodtam, de igyekeztem minél hamarabb megvenni a jegyemet. Utána pedig mentem a kerékpáros vagonokhoz, ahol a kalauz jelezte, hogy minden csomagot le kell pakolni a bringákról, csak úgy lehet feltenni. Igenám, csakhogy a hátsó táskám 8 tépőzáras és 2 csatos övvel rögzíthető, így elég macerás le és feltenni. Bepróbálkoztam, hogy az autós részre feltolhatom-e esetleg, de nem engedte. Így nem volt választásom, minthogy lepakoljam teljesen. Ekkorra a 2 kerékpáros vagonból az egyik már meg is telt, így sietnem kellett. Gyorsan ledobáltam a földre a cuccaimat és raktam fel a bringát. Csak ezt követően szálltam fel a cuccaimmal a személy vagonba. Gyorsan megtelt a 2. kerékpáros vagon is és nagyon sok bringás lent maradt. Tehát végső esetben sem engedik az autós részre felrakni a bringákat. Jó volt sietni, még egy óra várakozás már nagy időveszteség lett volna.

Kb. 5-10 perc alatt át is értünk Mallnitz-ba. A leszállás már gyorsabban ment. Ekkor már majdnem dél volt, így átöltöztem "könnyebb" ruhába, illetve mindent megtettem a napvédelemért: naptej, napszemüveg, simléderes sapka hátul és oldalt napvédővel. Sajnos a hosszú ujjú fehér pólóm otthon maradt, de amit tudtam megtettem.

Az állomástól egy élvezetes gurulás következett, ami kicsit kompenzálta a reggeli kis mászást. A Möll folyó völgyében vezetett az útvonal.

Gappen előtt kicsivel a kis patak mellet egy érdekes "művész" pihenőt alakítottak ki, apró ötletes megoldásokkal.

Mivel volt pad, asztal és patak is, így megejtettem az ebédet, illetve a kávézásomat. Török kávéval készültem, mert ez igényli a legkevesebb eszközt, ez szerintem a legegyszerűbb és a leggyorsabb módszer és mindemellett nagyon finom, testes kávét lehet vele készíteni.

Möllbrücke után a Möll folyó becsatlakozott a Drávába, így innentől a Dráva völgyében, illetve a Dráva mellett haladt az útvonal.

Közeledtem Villach felé. Eredetileg egy Ossiacher tó melletti kempinget néztem ki, hogy egy tavi csobbanást is meg tudjak ejteni. Azonban elég csúnya felhők közeledtek, így jobbnak láttam, ha minél hamarabb sátort verek. Illetve mivel az útvonal Villach-tól délnyugati irányba tart, ezért a folytatáshoz is ideálisabb egy közelebbi kemping. A Camping Seehof-ra esett a választásom. Idő hiányában nem néztem jobban utána, hogy a kempingben van-e étterem és ha van akkor az milyen és egyébként is kellett vásároljak dolgokat a következő nap(ok)ra is, ezért előtte beugrottam még egy közeli Hofer-be. Zárás előtt fél órával sikerült odaérjek, úgyhogy kellett egy kicsit siessek.

Egyre csúnyábban nézett ki az ég, úgyhogy igyekeztem a kempingbe. Egy gyors regisztráció és fizetés (egy éjszakára 14,50 euro) után mentem a sátras helyekre. Sajnos az előző kempinggel ellentétben itt a sátrazós helyek voltak pont a legtávolabb a vizesblokktól, amivel egyébként nem volt gond. Az előző esti kemping színvonalát persze nem érte el, de ami kellett nekem, az megvolt.

A sátrat gyorsan felállítottam és mindent bevittem a sátorba, csak ezután kezdtem neki a vacsorának, illetve kezdtem el a lefekvéshez készülődni.

A kemping egy nagyon hangulatos tó partján fekszik, ahol szuperül kialakított fürdőhely is van. Sajnos időben már nem fért bele a mártózás (már megint :) ), de a látványa is nagyon kellemes volt már csak a szemnek is... a villámok cikázásával és a mennydörgéssel meg pláne. Szerencsére lefekvésig egy szem eső sem esett, így minden teendőmet "szárazon" el tudtam végezni.

Elég hosszú nap volt, meglehetősen sok murvás szakasszal (leginkább a Dráva mellett vezető részeken), amit a vége felé a hátsó tájékom már nem nagyon tolerált. Így a fekvő testhelyzet már nagyon hiányzott.